hogy ránk kacsintott a szerencse, mert csakis kaja lehet. Valami finom édesség, már a számban éreztem az ízét. Gondoltam jól fog esni délelőtt szórólapozáskor, úgyhogy betettem a táskába, kiszórtam a maradék újságot, Csabi kicsit később végzett, mert ő meg begyűjtött egy fémdobozt és egy porcelán tálat=) Bergenben felvettük a szórólapos újságokat, elindultunk, aztán az első helyen ahol le kellett szállni a bringáról, kijelentettem hogy kajaszünet, mert éhen halok és kinyitottam a zacskót. Eddig nem tudtam mi lehet az a "Snoeten poetsers", tőlem kaja is simán lehetett volna, de mikor belenéztem, már tudtam hogy ebből nem eszünk=) A Csabi szerint puncitörlő kendő, igazából kéz-és arctörlő gyerekeknek...
Csak az nem hangzik olyan jól... Legalább most már ilyenünk is van=) Hazajöttünk éhesen, szomjasan, út közben beugrottunk vásárolni(végre vettünk extrákat is: szörpöt és vaníliaöntetet), itthon megettük a tegnapi rakott krumpli végét, aztán Csabi lefeküdt, én meg játszottam kettőt, aztán nekiálltam palacsintát sütni. Vaníliás-túrós palacsinta lett cukros tejföllel leöntve és megsütve. A jénai folyamatosan szolgálatban van mióta nálunk van, a koszos tűzhelyért viszont bocs (általában nem ilyen, csak ma hirtelen mégis=)
A másik dolog ami a bankon kívül nem sikerült ma, az a borotválkozás...
Azért az ilyen apróságokat leszámítva összességében elég jó napot zártunk, az idő is elkezd talán lassan melegedni, úgyhogy várjuk az újabb kihívásokat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése